Túracsapatunk Zebegényig vonatozott, itt indultunk el a zöld jelzésen, érintve a Mókus Sörözőt, ahol energiát vételeztünk kávé és süti formájában. Végig a Malomvölgyi patak mellett vezetett az utunk. Háromszor át is keltünk rajta, persze híd nélkül, köveket, farönköket igénybe véve. Ez kis izgalmat okozott az utunk során, de nem adtuk fel. Kellemes sétával haladtunk az erdőben, enyhe emelkedővel. Örömünkre, még számos helyen láttunk virágozni pirosló hunyort, kónya vicsorgót, tavaszi héricset, kankalint. Hamarosan elértük a Hét-vályú halastót, a Fehér kutat, majd Törökmezőt. Itt pihenésként megnéztük a mini állatkertet. Törökmezőt elhagyva letértünk a zöld jelzésről, a zöld kockán haladtunk tovább. A Só-hegy 253 méter szintjéről meredeken csúszkálva, faágakba kapaszkodva jöttünk le Kismaros peremvárosába. Az utunkba került buszmegállóban megvártunk egy autóbuszt, melyről a vasútállomásnál leszállva vonattal utaztunk Budapestre. Kellemes napot töltöttünk a Börzsönyben. Köszönöm, hogy velem tartottatok.

Versegi Károlyné túravezető