Augusztus 25-én Szentendrére indultunk a Skanzenbe. Elnéztük a buszunkat, vagy nem is volt? Várnunk kellett több mint egy órát, ezért kisétáltunk a Duna partra. Végre jött a busz, ami a Skanzen bejáratáig vitt bennünket. Jegyvásárláskor jelezték, hogy indul a kis vonat, többen el is utaztak az Erdélyt bemutató területig. Határállomáson átkelve, egy terembe értünk, ahol Erdély történelmét láthattuk kivetítve a négy falra. Először a postára néztünk be, ahol korabeli ruhákba öltözött postáskisasszony mutatta meg a posta működését.

Az étteremben frissítőt fogyasztottunk, cigányzenét hallgattunk. A marosvásárhelyi Hirsch Nyomdában a gépeikről, azok működéséről kaptunk tájékoztatást. A gyógyszertárban is korabeli szereplőktől hallhattuk a vegyszerkészítés titkait. Kukorica puliszkát is kóstoltunk egy parasztháznál. Nagyon sok látnivaló lett volna még, de ennyi fért bele a napunkba, ebben a rekkenő hőségben ez is emberpróbáló volt.

Köszönöm a részvételt: Versegi Károlyné