Ezen a forró napon heten indultunk a Kecskeméti Arborétum felfedezésére. Vonattal és helyi  buszjáratokkal  11 óra előtt érkezünk, ahol már vár ránk az Arborétum vezetője Vörösváczki Mónika  aki kalauzunk volt a séta során.  Sok érdekességet tudtunk meg és a nagy meleg ellenére kellemes időt töltöttünk ott.

A néhány évtizede alapított arborétum megálmodója és a beruházás szervezője Dr. Gőbölös Antal erdőmérnök. A fejlesztési tervek készítője Mészöly Győző, a kivitelezés kezdeti irányítója Ván László. Az arborétum területén 1986-ig mezőgazdasági művelés folyt, amelyet egy speciális erdő telepítésének előkészítési munkái követtek még abban az évben. Az őszi mélyszántást követően a közönséges fa- és cserjefajok mellett – kísérleti jelleggel – néhány díszfát és díszcserjét is kiültettek. Az alapállományt elsősorban kocsányos tölgy, fehér nyár, valamint szil-, kőris- és juharfajok alkalmazásával geometrikus rendben telepítették. Az előállomány fokozatos megnyitásával, ennek védelmét élvezve, később kerültek beültetésre az egzóták.

Az arborétum három fő részre tagolódik, ezek a véderdősáv, a tölgygyűjtemény, és a gyűjteményes rész. A gyűjteményes részt három oldalról 20-80 méter szélességben véderdőövezet szegélyezi, mely az Alföld főbb erdőállomány-típusait mutatja be. Ezen túl szerepe még, hogy a közrezárt gyűjteményes kertet és annak területét védje a széltől, az arborétum menti autósforgalom okozta zajszennyezéstől, oxigéntermelésével, párologtatásával tiszta levegőt, kedvezőbb mikroklímát teremtsen.

A tölgygyűjtemény az arborétum legfiatalabb része, 1989-ben csatolták a gyűjteményhez, hazai, illetve egyes külhoni, száraz viszonyokat elviselő tölgytípusokat mutat be mintegy 16 hektáron. 

Botanikai értékek és gyűjteményi sajátosságok

A Kecskeméti Arborétum tájképi keretben kívánja bemutatni a mérsékelt égöv fás növényei közül azokat, melyek ökológiai igényeik alapján itt várhatóan sikerrel nevelhetők. A Gyűjteményes kert dendrológiai arculatát az adja, hogy a területet behálózó feltáró utak és ösvények környezetében meghatározott rendező elvek szerint csoportosított fás növényzetet ismerhetünk meg. A gyűjteményes részben helyezkednek el a növényföldrajzi ösvények: Mediterrán, Atlantikus és Pacifikus (csendes-óceáni) észak-amerikai, Kelet-ázsiai, Balkáni, Pannóniai.

Más ösvények esetében morfológiai tulajdonságok, rendszertani szempontok és a növények igényei voltak meghatározóak a kialakítás során. Ilyen a Színes lombok ösvénye, a Virágos fák és cserjék körútja, a Hosszútűs fenyők, Ciprusok, Borókák ösvénye, a Szárazságtűrők, Örökzöldek, Sziktűrők és Vízkedvelők útja. A gyűjteményes részt három oldalról 20-80 m szélességben véderdő övezi, mely az Alföld főbb erdőállomány-típusait mutatja be. A tölgygyűjtemény ezen a sávon kívülre esik.

A séta után négyen még felkerestük a Városházát, ahol megtekintettük a nemrégen megnyílt helytörténeti kiállítást, valamint a  dísztermet. Köszönöm túratársaimnak hogy velem tartottak ezen a  programon.

Takács Ágnes