Az év első hivatalos túráját a Budai-hegyekben tettük 2024. január 28-án. A Normafa, Székely kapujánál találkoztunk, innen indultunk napsütésben, enyhe időben, fagyos földön. Amíg elértünk a  libegő felső állomásáig, addig beültünk az erdei iskola padjába egy fotó erejéig, azután az Erzsébet térdeplőnél Marika és  két Erzsébet túratársaink térdepeltek és imádkoztak Szt. Erzsébethez, amit természetesen lefotóztunk. A libegőtől a P jelzésen lefelé haladtunk, a Béka-tónál az érdeklődő lelkesek a lépcsőkön lementek a tóhoz, ami icike-picike, megnézték, és a másik lépcsőn visszajöttek a P turistaútra. Endre, önállósította magát, jól tette, mert a lenti út a gyermekvasútnál bevezetett a mi utunkba, így megspórolt egy meredek felfelé utat. A Mária-remetei kegytemplomnál megpihentünk, a templomba is benéztünk, éppen a déli misét tartották. A templom mellett a Z+ jelen értünk a Mária-szurdok, kicsit sáros, sokkal hidegebb járatába. Némi ügyességre szükség volt, hogy a köveken egyre lejjebb érjünk a Mária sziklákhoz. Ez a Budai-hegyek szurdoka rövid, de annál szebb. A szurdokból egy rövid meredeken jutottunk fel Budakeszi szélére a házak közé. A Skót utcában találtunk egy különleges embert és a múzeumát, az Ívlámpa múzeumot. Szirmai Gábor a tulajdonos nagyon-nagy tudással és szenvedéllyel mesélt nekünk a gyűjteményéről. Ilyet sem láttunk eddig. A túra végén ez volt a ráadás. 10 km-t és +200 m szintet mentünk. Szerintem ez az év is jól kezdődik! Legyenek legalább ilyenek, vagy ennél sokkal élvezetesebb túráink 2024-ben!

Borbás Kriszti (tv.)