A Népliget Autóbusz pályaudvarról 12-en indultunk Tiszakürtre megtekinteni az Arborétumot, amit vezetővel jártuk be így sok fát, cserjét nevével azonosíthattunk.

A séta után felkerestük a kert alatt folyó Tiszát, de sajnos a vizet a magas csúszós part miatt nem tudtuk elérni. Így csak a táj látványában fürdettük szemeinket.

Pár mondat az Arborétum keletkezéséről: A Tige család volt az, aki először Tiszakürtön egy kisebb vadászkastélyt épített, majd otthonául is e községet választotta. Gróf Tige Lajosnak lányát a szarvasi birtokkal rendelkező gr. Bolza József fia vette feleségül. Az ifjú pár udvarházat épített és köré főúri kertet álmodtak.

A grófi kert alapjául a református egyháztól megvásárolt erdős-mocsaras birtokrész szolgált, melyen a megközelíthetetlen mocsárnak köszönhetően szinte érintetlen formában megmaradt a Tisza magasabb térszintjének tölgy-szil-magaskőris alapú erdőrészlete. A kert kialakításával az Erdélyből jött Tompa Mihályt bízták meg, akinek elképzelése nagyon egyszerű volt, meghagyni az értékeset és eltávolítani az építendő kert számára értéktelent. A cél az volt, hogy legyenek a főúri létet kiszolgáló kerti létesítmények, és legyen lehetőség, az eredeti honos növényanyag kísérete mellett, külhoni növények telepítésére is.

Az alapjaiban kialakított kert lehetőséget adott a külhoni fajok telepítésére is. A kb. 130 éve elindult exóta telepítéskor platánok, hársak, amerikai tölgyek, fenyőfajok kerültek elültetésre, de helyet kaptak az ország és Európa más vidékeiről származó növények is (nehézszagú boróka, luc-, fekete-, erdei és jegenyefenyők).  Ilyen alapokon jöhetett létre egy főúri kert, melyet később arborétummá lehetett fejleszteni.

Az első világháború harci cselekményei nem érintették a falut.  1944 októberében a szovjet csapatok főhadiszállásként jelölték meg a kastély épületét és telepítették ki a bennlakó tulajdonosokat. Szinte kivédhetetlenek voltak az orosz katonák okozta  károk. Leginkább tüzelőnek használták fel az általuk jobban ismert és könnyebben kivágható fenyőfajokat. A front tovább haladtával a birtok a néphatalom kezébe került, így a kert is. A helyi hatalom gyorsan rájött, hogy nem engedheti szétlopni ezt az értéket és már 1946-ban kerülőket alkalmazott a falopások megelőzésére. A kastély épülete az oroszok kivonulása után kis időre visszakerült a faluban lakó kisasszonyok tulajdonába, amíg 1946 tavaszán a parkkal együtt állami tulajdonba került.
1961-ben elkezdődött a terület teljes bekerítése. A döntés: grófi parkból arborétumot kell létrehozni.
1971-ben Megyei Tanácsi határozattal az arborétumot megyei védett területté nyilvánították 1975-ben az eredeti arborétum 17 ha-os területét 27 ha-ra bővítették, majd 1985-ben 60 ha-ra.

1990. január elsejétől a Tiszakürti Arborétum a Szolnok Megyei Tanács költségvetésébe beépülve teljesen önálló intézmény lett.
2001 szeptemberében az 1996-ban Országos Védelemre beadott beadványunkat elfogadták és azóta a park területe (60 ha) Országos Természetvédelmi Terület.