Korábbi túráink során - a Fehérvárcsurgói kastélykerten áthaladva - láttuk, hogy a kastély felújítása zajlik. Megbeszéltük, hogy a munkák befejezése után megnézzük az eredményt. Erre jelen túránk keretében került sor. Előzetes bejelentkezés után Székesfehérvárra vonatoztunk, innen autóbusszal jutottunk ki a kastélyhoz.

Megérkezésünkkor indult is a vezetés a kastély termeibe. Megismerkedtünk az épület és a Károlyi család történetével, megnéztük a kiállított tárgyi emlékeket.

Egy fényképekkel illusztrált tablónál elcsodálkoztunk hány kastélya is volt a családnak. Bár némelyiket ismertük, volt olyan, amelyről sohasem hallottunk.

Az ablakokból szép kilátás nyílt a parkra. A csipketerasz egyik szegletéből láttuk Csókakő várát, ahol nem olyan régen jártunk. Miután minden termet megnéztünk kisétáltunk a parkba, kicsit pihentünk, ettünk, majd felkerestük a katolikus templomot, hogy megnézzük a „Csurgói Madonnát” – Amerigo Tot alkotását. Sajnos hiába jeleztük előre csoportunk érkezését, nem nyitották ki nekünk a templomot. Eddig ez volt az első – remélhetően az utolsó – eset, hogy nem sikerült elintézni valamilyen tervezett program megvalósítását.

Visszatértünk hát a parkba és megvártuk a délutáni botanikai séta kezdetét. Nagy létszámú látogatócsoport gyűlt össze, a zárt térben tartott kastélykert- történeti előadást csak félig-meddig hallottuk.

Kinn a parkban már érdekesebb volt a bemutatás, a kert régi fáit, újonnan telepített növényeit ismertette a lelkes, fiatal botanikus, sok kérdésünkre adva választ. Sétánk végén volt alkalmunk Angelika Károlyi grófnéval is találkozni, aki négy unokájával nyaralt itt a kastélyban.

Hamar elszaladt a délután, sietnünk kellett az autóbuszhoz, hogy Székesfehérvárra visszatérve, minél előbb vonatra szállhassunk, mert nyári vasárnap lévén sokan utaztak.  Sikerült is szerencsésen hazatérnünk.

Nagyon tetszett a kastély és a szép környezete, kicsit elábrándoztunk azon, hogy egyszer jó lenne felkeresni egy gyertyafényes, esti koncert idején.

A 15 résztvevőnek köszönöm a megjelenést.

Még sok szép túrát kívánok Mindenkinek. Szabó Ancsa