Veszprémi átszállással
Hárskútig autóbuszoztunk. Hosszú utazás volt, fél 12 órakor indultunk el a
piros sáv jelzésen, kicsit borongós időben. E miatt azonban nem szomorkodtunk,
mert nyílt terepen vezetett az utunk, jó lihegtető emelkedővel. Felérve a
tetőre, elénk tárult a Bakony hegyvonulata, de a Papod kilátóhoz újabb emelkedő
vezetett, ez azonban végre erdőben. Kb egy óra múlva előbukkant a kilátó,
melyre mindenki lelkesen kapaszkodott fel, hogy a panorámában gyönyörködhessen.
Itt pihenőt tartottunk, elfogyasztottuk az ebédre szánt szendvicseket. Tovább
indultunk a kanyargós erdei úton, itt-ott térdet, bokát próbáló meredek részen
haladva. A jelzés jól látható és sűrűn, frissen festett volt végig az utunkon.
Ne legyen sima és unalmas túra, ezért az előző napokban leesett csapadék
áztatta, fakitermelő gép által felvágott erdei ösvényen dagasztottuk a sarat.
Időnként a fák között haladva kerestük a szárazabb terepet. Az út szélét
sok-sok szeder szegélyezte, de sajnálatunkra mind éretlen volt még. Jó időbe
értünk ki Eplény határába, egy buszmegállóhoz, ahol kevés várakozás után buszra
szálltunk és Veszprémet érintve Budapestre indultunk. Köszönöm a részvételt, további
szép túranapokat kívánok. Versegi Károlyné túravezető
|