A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza.
Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan.
Az építkezés 1875-ben kezdődött el, és kilenc évig tartott.
A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor I. Ferenc József magyar király jelenlétében. A nyitó díszelőadáson a Bánk Bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével.
A mostani felújítás során az eredeti tervek szerinti enteriőrök, díszítések, berendezések kerültek visszaállításra.
Megtekintettük a nézőteret, ahol a színpadon éppen a Don Carlos díszletét építették, a főlépcsőházat, ahol  Ybl Miklós és Erkel Ferenc fehér  márvány büsztje nyert elhelyezést, a királyi páholyhoz vezető lépcsőházat, és a páholy előtti szalont, ami jelenleg üres volt, de máskor itt, koncertek előadások zajlanak. Beültünk a páholyokba, besétáltunk az első emeleten elhelyezett büfébe, kitekintettünk az Andrássy útra az első emeleti teraszról, ahonnan szemügyre vehettük az épület homlokzatán elhelyezett díszítéseket, szobrokat, amelyek híres zeneszerzőket mintáznak.
Megcsodáltuk a freskókat, amelyek többnyire mitológiai jeleneteket ábrázolnak, a csodás lámpákat, kárpitokat. Az épület ragyog a sok aranyozott felülettől. Az ajtók faragásai külön figyelmet érdemelnek.
Csodás épület, büszkék lehetünk arra, hogy Európa egyik, ha nem a legszebb Operaházával rendelkezünk. Mindenesetre a Bécsi Operánál biztosan szebb, amint azt a legenda szerint Ferenc József is megállapította. Szép élménnyel gazdagodtunk.

Takács Ágnes