Kétnapos túra a virágzó rododendronok jegyében

Május 14. kedd.

Kisbuszunkkal reggel 8-kor indultunk és egy kis pihenőt beiktatva 11 órakor érkeztünk Jelibe, ahol az Arborétumot tekintettük meg vezetővel.

 
A Jeli arborétum nem csak Magyarország, de Európa egyik legszebb botanikus kertje, különösen tavasszal (április-május), amikor virágzanak a rododendronok. A Vas megyei Kám község határában, több mint 100 hektáros területen egyedülálló gyűjteménnyel találkozhatunk a világ minden tájáról.

Az arborétum építését dr. Ambrózy-Migazzi István gróf kezdte meg 1922-ben, aki a kor egyik legnagyobb botanikusa volt.  Tanulmányozta a növények életfeltételeit, majd úgy társította őket, hogy kölcsönösen segítsék, biztosítsák egymásnak az életben maradás feltételeit. 

Felismerte az elhagyott birkalegelő geológiai és klimatikus előnyeit, domborzati sajátosságait, és 1933-ra már 5 hektárnyi beépített területtel bírt, ám a munka a gróf halálával félbeszakadt. A második világháború után a park megviselt lett, állami tulajdonba és erdészeti kezelésbe került, 1953-ban védetté nyilvánították a parki részt, illetve a Hét-forrás környékét, 1959-re pedig 70 hektáros arborétummá fejlesztették a Szombathelyi Erdészeti Zrt. jogelődei. A fejlesztések során több fenyő- és lombos fafajt, tömérdek örökzöld és lombhullató cserjét, száznál több fajta lágyszárú hagymás, hagymagumós, gyöktörzses növényt ültettek be. A Kaponyás-patak mentén tavakat alakítottak ki a kellően párás levegő biztosítására, sétautakat építettek ki, menedékházakat hoztak létre, padokat, jelölőtáblákat helyeztek ki a látogatók nagy örömére. 2019-ben megnyitották a népszerű Lombkorona-ösvényt.

Az Arborétumban tett sétánk után Csempeszkopácsra látogattunk, ami két különálló középkori kisnemesi település, Kopács és Csempesz egyesüléséből jött létre a 19. század közepén.

Látnivalók:

Szent Mihály templom:

A Románkori téglatemplom Kopácson, mesterséges dombra épült. A dombot a kitermelt föld helyén létrejött széles árok vette körül. Helyben égetett téglából építették, melyhez egy korábbi építmény római kori nagy formátumú tégláit is felhasználták, a diadalív északi pillérébe beépítve.
A gazdag téglapárkányú keletelt szentély és hajó, a k
őből faragott bélletes kapuval, a 13. század közepén már állt. Az ugyancsak téglából rakott, ikerablakokkal díszített harangtorony pár évtizeddel később épült. Az 1200-as évek utolsó harmadában nyerte el mai formáját. A plébániatemplomnak már 1342-ben Szent Mihály arkangyal volt a védőszentje. A déli bélletes kaput a Jáki templomot építő mesterek munkájának tartják.

A szentély és hajóbelső terében látható falképek, festéstöredékek nyolc festési periódust mutatnak be.  A szentély falán látható, vakolatlan meszelt falon három apostolfej látható.  Az északi falra előbb Ábrahám áldozatát, később Ádám és Éva bűnbeesését festették meg. A reneszánsz korát, a hajót és a szentélyt elválasztó diadalív mértanias díszítése képviseli,  A szentélyben és a hajóban virágcsokrok, a hit, remény és szeretet alakjai a szentély kupoláján láthatók. A déli falon a Feltámadt Krisztus alakja jelenik meg. A szentély és a hajó párkányzatán látható mértanias díszítő festés a 17. században keletkezett, amikor a templom külső homlokzatát is bevakolták. Rangos tárgyi emléke a templomnak a barokk oltárkép, levéldíszes keretezésével, függőleges és vízszintes hármas kompozíciójával, a Szentháromsággal és a Szent Családdal. A levéldíszes keretezés tetején áll Szent Mihály szobra. Az oltárképfal 1758-ban már a szentélyben állt.

Bakterház – Közlekedési emlékhely

1894-ben átadott Szombathely-Rum közötti vasútvonal egyik őrháza 80 éven keresztül működött, meghatározója volt a térség mindennapjainak, gazdasági fejlődésének, ami összekötötte Csempeszkopácsot a megyeszékhellyel, így a faluból sokaknak ez a vasútvonal nyitotta ki a világot. A rumi vasútvonal 1974-ben állami döntésnek köszönhetően megszűnt.

Pungor Zoltán Múzeum

Az intézmény alapításának éve 1975. Pungor Zoltán egykori tanár, gyűjtőmunkája révén jelentős értéket képviselő néprajzi és ipartörténeti gyűjtemény jött létre, amit a 16. században épült és 1985 óta műemléki védelem alatt álló Balogh-Sarlay reneszánsz-barokk kastélyépületben került elhelyezésre.

2003-ban dr. Ferencz Károly geológus hagyatéka is itt lett elhelyezve.

A látnivalók megtekintése után Szombathelyre utaztunk és elfoglaltuk szállásunkat a Gerendás Hotelben, majd vacsora után még páran besétáltunk a város központjában.

Május 14. kedd.

Reggeli után felkerestük szombathelyi Püspöki Palotát, amely hazánk egyik legszebb copf stílusú épülete. Építtetője az egyházmegye első püspöke Szily János volt, ami 1778 és 1783 között épült.

Megtekintettük a püspöki fogadószobákat, a dísztermet, a sárga szalont, a Szent Pál termet, a vörös szalont, a könyvtárszobát, és a kápolnát, valamint a metszetes termet, ahol a 118 nagy méretű grafika többsége Róma antik és korbeli műemlékeit jeleníti meg.

A palotát elhagyva a Kámoni Arborétum volt a következő állomásunk,  Szombathely belterületén. Területe 27 hektár,  mintegy 3200 fa- és cserjefaj, illetve -fajta él itt. Különösen látványos a növényzet a tavaszvégi hónapokban. Itt vezető nélkül sétáltunk és élveztük a Gyöngyös-patak vizével kialakított kis mesterséges tavak körül a  virágzó rododendronokat. Úgy tűnt, hogy itt több virágot láttunk mint Jeliben.

A kert rendkívül gazdag díszfa-, díszcserje-, valamint lágyszárú gyűjteménye az év minden időszakában látogatható.

Utolsó állomásunk a szépen felújított Jáki templom volt

A jáki templom hazánk egyik legszebb román és kora-gót stílusú műemléke. A jelenlegi Magyarország területén nincs még egy ilyen épségben megmaradt, ilyen díszes, román kori, három hajós katedrális – a tatárok, a törökök és az országot sújtó háborúk dúlásának eredményeként.
Építészeti megoldásai, faragványai, freskói méltó emléket állítanak a 12. század világának és m
űvészetének. 
A jáki templom alapítója a Ják nemzetségb
ől származó Jáki Nagy Márton nemes, a környék gazdag földbirtokosa.

A templom és a bencés kolostor alapításának ideje: 1214. Az építés 1256-ig tartott, három szakaszban. Az alapító halála vagy a tatárjárás (1241-42) miatt az építkezés félbeszakadt. A templom stílusa alapvet
ően román, de már megjelennek a gótikus elemek is, amit a nemzetközi építőmesterek hoztak magukkal. Fellelhető a gyönyörű díszítésekben az észak-francia, normann hatás, valamint a burgundi, a bambergi kőfaragók hatása is. A befejezést a harmadik ún. provinciális iskola végezte. Munkájuk: az északi hajó lefedése (bordás keresztboltozat), a fő és déli hajók fakazettás lefedése és a Jakab kápolna felépítése, ami így egyidős a templommal.
A templom megtekint
ése után hazafelé vettük az irányt. Ennyi fért a két napba és boldogok lehetünk, hogy egész idő alatt az időjárás is kegyes volt hozzánk.

Köszönöm a túratársaknak, hogy velem tartottak és bízom bene hogy Mindenkiben kellemes élmények maradtak.

Takács Ági