Ragyogó tavaszi-nyári napos időt fogtunk ki erre a napra. Vidáman indultunk neki Ipolytölgyesről a piros kocka jelen. Sajnos a jelek nem voltak elég egyértelműek, és nem figyeltünk eléggé, aminek az lett a következménye, hogy sok időt vesztettünk és még a kilométerek számát is növeltük. Mikor végre rácsatlakoztunk a piros csíkra, onnan jobb volt a jelzés, viszont sok szintet emelkedett a Gömbölyű kőig. Itt jutalomként csodás kilátás fogadott, ahol megpihentünk. Rácsodálkoztunk a természet szépségére, a hegyvonulatok hullámzására, a zöld lombok sokszínűségére, a virágok szépségére, árvalányhaj megjelenésére, láttunk két alkalommal őzet tovaugrálni. A Gömbölyű követ elhagyva a Kis Koppányig még emelkedett az út, ezt követően hirtelen meredek lejtő következett már a kék kereszt jelzésen. Mivel volt elég időnk, leheveredtünk a hegyoldalban és élveztük a kilátást és a szép időt. Innen továbbhaladva a Sákola tetőn végigmentünk a gerincen, majd ismét meredek lejtőn haladtunk Letkés felé. Letkésre leérve fáradtan, kitikkadtan megtámadtuk a helyi kiskocsmát és boldogan pótoltuk az elvesztett folyadékot. Összességében egy nehéz, fárasztó túrán vettünk részt, a végére jól kifáradva. Köszönöm a nyolc ember lelkesedését, kitartását, további jó egészséget, és jó kikapcsolódásokat.