A Hungária krt. és az Ajtósi Dürer sor sarkán találkoztunk, és amíg várakoztunk a társakra megtekintettük a túloldalon lévő „Mézeskalács házat, ami jelenlegi környezetéből kitűnve a békés csendes 20. század 20-as éveit idézi meg. Az épület a szecesszió jegyében Cséti István építész műtermes villájaként, a Technika Építő Rt. kivitelezésében készült.

Programunk a Vakok Állami Intézete dísztermének – Nádor Terem - megtekintésével folytatódott. Nevét Habsburg József nádorról kapta, aki nagyban támogatta az intézet létrejöttét. Az épületet Lechner Ödön kezdte tervezni, majd átadta a feladatot Baumgarten Sándor és Herczeg Zsigmond műépítészeknek. A terem az épület homlokzati szárnyának szimmetriáját követő, jelentős belmagasságú karzatos helyiség, melynek eredeti funkciója kápolna volt. 1930-ban Róth Miksa tanítványa Zsellér Imre készítette a terem kivételes ékességét, Magyarország legnagyobb összefüggő színes ólomüveg kompozícióját. Négy Árpád-házi szent mellett Habsburg József nádor jelenik meg rajta, a középső sávban a négy evangélista jelképei, legfelül a Szent Korona, legalul két kisebb portré, akkori miniszterek..

A terem napjainkban sok száz hangversenynek ad otthont szeptembertől májusig tartó évadokban, melynek fő szervezője Göllesz Zoltán rendezvényszervező. Ő mesélt az intézmény tevékenységéről, az építtetőkről, az építészekről.

Kilépve az épületből megcsodálhattuk a szecesszió tipikus jegyeit a külső homlokzaton, majd átsétáltunk a Hermina Kápolnába, ahol már várt ránk Farkas Olivér, aki bemutatta nekünk ezt a kivételes épületet, ami Zugló legrégebben épült műemlék temploma.

József nádor fiatalon elhunyt Hermina Amália Mária nevű leánya emlékére épült közadakozásból.

Tervezője Hild József, aki számos klasszicista stílusú épülettel gazdagította hazánkat. Ez a kápolna munkásságának mondhatni kakukktojása, amennyiben neogótikus stílusban épült. Egyébként Magyarország egyik legrégebbi neogótikus épülete.

1856. szeptember 8-án szentelték fel Liszt Ferenc híres férfikarra írott Vocal Miséjével, amit Ő vezényelt. (emléktábla a bejárat mellett)

A kápolnát két oldalt határoló falakon, a főhajó gótikus boltívei mögött egyrészt a stáció-domborművek sora fut végig, a felette lévő falrészek éke két angyal-szobor között látható egy-egy ólomüvegablak. Zsellér Imre munkája. Az egyik ablak témája István első vértanú megkövezése, a másiké Avilai Szent Teréz látomása. A szentélyben neogótikus faoltár áll, melynek képét 1855-ben Novotni János festette. A hagyomány úgy tartja, hogy Mária alakjának arca az elhunyt Hermina főhercegnőről lett mintázva. A kápolnát jelenleg a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi Helytartósága tartja fenn.

Ezután még elsétáltunk a Millennium Házához, ami eredetileg Műcsarnoknak épült 1884-ben Pfaff Ferenc tervei alapján Neoreneszánsz stílusban a 1885-ös Általános Kiállításra.. 1896-os Millenniumi kiállításon egészségügyi csarnokként funkcionált, többek között kórházi felszereléseket, sebészeti eszközöket állítottak ki.

Későbbi időkben különféle intézmények használták, mígnem a Liga Budapest Projekt részeként Millennium Házaként nyílt meg teljes felújítás után. A külső falakat díszítő színes Zsolnay kerámiák díszítésén keverednek a nagy művészeti korszakok motívumai, mint az allegorikus görög vagy egyiptomi nőalak, a perzsa szárnyas oroszlánok, vagy a közöttük elhelyezett Leonardo da Vinci, Raffaello és Michelangelo.

Az épület előtt egy rózsakert létesült, közepén egy Zsolnai szökőkúttal, melyen az épületen látható kerámiák színei tükröződnek vissza.

Amikor a rózsák virágoznak jó leülni, pihenni a padokon és élvezni a teremtett természet és az épület összhangját.

Takács Ágnes