Piliscsév vasútállomástól indultunk Pilisjászfalu irányába, ahol egy
felhagyott kőbányát néztünk meg a bányaudvartól a bányatetőig. Szép, csillogó köveket gyűjtöttünk menet közben. Ahogy egyre feljebb és feljebb értünk úgy tágult ki a láthatár körös-körül. A bánya érdekessége még, hogy itt vezet a Mária út is, a stációkat fára vésték. A kereszt a bánya tetején áll, előtte pad a pihenésre. Gyorsan körbe néztünk aztán siettünk le, mert rettenetesen fújt a hideg szél.

Megkerestük a Nagy-Somlyó magassági pontját, ahonnan semmiféle kilátás nincs, de mindenféle tavaszi virágok nyíltak nagy örömünkre. Innen meredeken vezetett lefelé az út. Magdolna völgyhöz érve még elsétáltunk a Ferenc-forráshoz, csak a táblája mutatta a forrás helyét, de víz az nem folyt. A csapatnak kevésnek bizonyult a 8 km és +320 m szint megtétele, ezért a vonatról leszálltunk Aquincum megállónál, és megmutattam szűkebb hazám Óbuda, nekem egyik kedves területét a Mocsáros-dűlőt. Láttunk itt ridegtartásban szarvasmarhákat, pónikat, birkákat, kacsákat. A terület nem véletlenül Mocsáros-dűlő, mert most mocsáros-zsombékos az egész tanösvény. Így, ennyi vizet itt még nem láttam. A túra társaimnak nagyon tetszett ez a kis ráadás túra, én pedig hálás voltam, mert egy teljesen más képét mutatta a Mocsáros-dűlő, mint amit én ismertem és szerettem. Így sokkal izgalmasabb és természetesebb. Itt is mentünk még 6 km-t.

A napi teljesítményünk 14 km és szintben 320 m lett.
Jól elfáradtam, remélem Ti is kilencen, kedves résztvevő túrázók!
Borbás Kriszti