Kellően megijesztettem a túratagokat a lejáráskor tapasztaltak megírásával. Nem is vállalkozott a túrára csak két lelkes túratagunk. Így hárman indultunk el a tíz centis hóval belepett sáros útvonalon. Már a Pomázról kivezető út is emelkedett, igaz nem túl meredeken, de ötszáz méterig lejtő alig van ezen a szakaszon. A sár végigkísért bennünket az egész úton. A frissen leesett hó eltakarta a sarat, így gyanútlanul léptünk a legmélyebb sárba is. Még a fele utat sem tettük meg, amikor jelzetlen útra tévedtünk. A túrázó szabályát alkalmazva, "vissza az utolsó jelzésig", folytattuk utunkat, kissé megnövelve a célul kitűzött kilométert. Lajos forrásnál megpihentünk, friss vizet vettünk magunkhoz. Innen az út meredeken vezetett tovább, itt is sárral nehezítve. Elértük a bő vízzel csobogó Bükkös-patakot, amin egy kidőlt fán tudtunk csak átkelni. Sikeresen, szárazon. Öreg-nyílás-völgy következett, hóval belepett hunyor ligettel. (Bejáráskor hó nélkül gyönyörködhettünk a virágokban.) Pilisszentlászlóra jókor érkeztünk, elértük a Szentendrére induló autóbuszt.
Köszönöm a részvételt
Dobosné Ildi