Csütörtök reggel fél hétkor találkoztunk a Népliget autóbusz pályaudvaron és közvetlen járattal 21-en utaztunk el Bakonybélre. Szállásunkat ismét a Gerence Turistaszállóban foglaltam le, ahol mindig nagy szeretettel várnak minket.

1. Nap: Elsétáltunk a mészégetőhöz, majd onnan a Szent Mauriciusz Monostorhoz mentünk el, egy rövidebb útvonalon.A monostor látogató részlegében betekintést nyerhettünk az ezeréves bakonybéli bencés szerzetesség hagyományaiba, a most itt élő szerzetesek hétköznapjaiba. Kertje és gyógynövénypadlása várja az érdeklődőket, csak úgy, mint a kiállítása, kávézója. A boltban saját helyben készített termékek közül válogathattunk.

2. Nap: Reggel elég korán indultunk a tervezett túrára, ehhez el kellett mennünk Porva-Csesznek vasútállomásra, és innen a sárga jelzésen indulva eljutottunk egészen a Cseszneki várhoz. Útközben az esőkabátok is előkerültek, de viszonylag kisebb esővel megúsztuk ezt a mai napot. Nagyon sok szebbnél szebb gombát fedezhettünk fel az erdőben és a várhoz érve már az eső is elállt. A vár 1263 körül épült és egy érdekesség hogy 1947-ben itt forgatták a Valahol Európában c. filmben látható vár külső felvételeit.

3. Nap: A mai programunk szálláshelyünkről indult,így nem kellett olyan korán kelni. A bakonybéli Borostyán-kút (Szent-kút) kápolnájának környéke 2009 óta Veszprém megye hét természeti csodájának egyike. Itt eltöltöttünk egy kis időt, majd a piros + és később a zöld jelzésen folytattuk túránkat mely a vadregényes Kerteskői szurdokba vezett. A sziklákon, kidőlt faágakon átverekedtük magunkat, lenyűgöző látványos része ez a Bakonynak. Pénzesgyőrre érkeztünk, majd a helyi vendéglátó egységben még megpihentünk egy kicsit elbeszélgettünk a tulajdonossal aki remek ötleteket adott a környéki túra lehetőségekről. Az estét remek hangulatú szalonnasütéssel zártuk.

4. Nap: Utolsó napi túránk a közeli Erzsébet kilátóhoz vezetett. Bakonybél települését északkeleti irányból határoló Köves-hegy oldalában található a Köves hegyi Terasz Kilátó. A kilátóból csodálatos panoráma nyílik Bakonybélre, a környező hegyekre, a SZM Monostorra és a Pannon Csillagda épületére is. Hazafelé menet egy páran még betértünk a Játék és Nosztalgia Múzeumba is egy kicsit “nosztalgiázni”. 11 órakor megszólalt a 60 harangból álló millenniumi harangjáték a Szent Gellért téren, amire éppen odaértünk.
Fájó szívvel, de búcsút vettünk Bakonybéltől, megállapítható hogy van még mit felfedezni ezen a környéken.

Örülök hogy ennyien eljöttetek, mindenkinek köszönöm a részvételt!

Borsat Éva túravezető