Budapesten esett az eső, Biatorbágy vasútállomáson éppen csak
szemerkélt, mire az erdőbe értünk, és megkezdődött a túra elállt. Igazi, kellemes időben túráztunk a Pátyi-domb oldalában, tetején. A szántóföld szélén dagasztottuk a sarat, a domb tetején fotóztuk a héricset, az ibolyákat, keltikéket, a gyöngyikét, meg alattunk Pátyot a Mézes-patakkal a fák között, a megművelt földeket. A Főkúti kőbánya tanösvényen leereszkedtünk a pihenőig, majd jelzetlen úton
kínnal-keservvel visszakapaszkodtunk a tanösvény elejére. Innen már csak a Mézes-hegy következett. Átgyalogoltunk a Budakeszi erdőbe. Létrán kellett átmászni. Itt láttunk szarvast, elmenekült előlünk, másik kettő pedig messzebb legelészett az úton. Kimásztunk az elkerített erdőből.

Elhaladtunk a Budakeszi Arborétum mellett és megérkeztünk a Hidegvölgyi pihenőházhoz, túránk végéhez. Itt még volt időnk megebédelni. Gulyást ettünk friss kenyérrel, hozzá ittunk ki mit, forralt bort, sört, unicumot, kávét, vizet.

Teljesítettünk 8 km-t megmásztunk 200 m szintet. Kellemesen elfáradtunk.
Borbás Kriszti